A környezetben megtalálható mikroszkopikus algák a protothecák

A környezetben megtalálható mikroszkopikus algák (a protothecák) által okozott megbetegedésekről már a múlt század közepén beszámoltak. A háziállatok esetében legnagyobb jelentősége a tejelő szarvasmarhákban okozott tőgygyulladásnak van. Az állatok tejtermelésének csökkenése mellett a tej szomatikus sejtszáma is jelentősen megnő. Az algák az állatok mellett gyenge immunrendszerrel rendelkező emberekben is képesek megtelepedni és gyulladást okozni. A korábbi elszigetelt esetek száma napjainkban egyre nő, ennek oka, hogy az algák a globális felmelegedés következtében világszerte egyre szélesebb körben terjednek el, és ennek hatására az állat- és közegészségügyi jelentőségük, valamint az általuk okozott gazdasági kár is fokozódik.

A protothecák köz- és állategészségügyi jelentősége

A zöld algákkal (Chlorellae) rokonságban álló, önálló nemzetséget (Prototheca) alkotó mikroszkopikus algák fő jellegzetessége, hogy az algák zöld színét adó klorofilljukat elvesztették, és ebből kifolyólag az autotróf életmód helyett heterotróf életet folytatnak (1). A prototheca nemzetségbe számos faj tartozik, ezek közül a legjelentősebbek a P. bovis (korábban P. zopfii genotípus II.), a P. wickerhamii, a P. blaschkeae, a P. stagnora és a P. ulmea (1,3). Az emberek és az állatok megbetegedését leggyakrabban a P. bovis és a P. wickerhamii okozza (3). Ezek az algák világszerte az állattartótelepeken a környezetben találhatók meg. Elsősorban a nedves meleg helyeket kedvelik, így megtalálhatók az istállók azon részén, ahol az alomban a víz összegyűlik, víztartályok, itatók, kutak mellett, illetve a trágyában (7). Előfordulnak a fejőberendezések különböző részein, de megtalálhatók a telepeken élő rágcsálók ürülékében is. Minden olyan körülmény, amely meleg nedves környezetet eredményez, valamint a rossz tartáshigiénia elősegíti a protothecák feldúsulását a környezetben (7). A környezetből szájon át, a bimbócsatornán vagy sérüléseken keresztül jutnak az algák az állatok szervezetébe. A korábbi kutatások számos háziállatfajban írtak le protothecák okozta megbetegedéseket. Szarvasmarha (14), bivaly (3), egypúpú teve (11) mellett kutyában (4) és macskában (6) is előfordul a protothecosis. Protothecosist, vagyis a prototheca algák okozta megbetegedést leggyakrabban a szarvasmarhákban diagnosztizálták. A szarvasmarhákban az algák a környezetből a bimbócsatornán keresztül jutnak be a tőgybe és ott tőgygyulladást (mastitis) idéznek elő (8).

Azokon a szarvasmarhatelepeken, ahol a protothecosis jelen van, a tőgygyulladások 4–40%-ért felelősek (7). A protothecák okozta tőgygyulladás következtében az állatok tejtermelése csökken, klinikai mastitis esetében magas láz és a tej kóros elváltozása figyelhető meg. A szubklinikai mastitis esetében a tehenek nem látszanak betegnek, csupán az alacsonyabb tejmennyiség, valamint a tej erősen megemelkedett szomatikus sejtszáma utal a tőgy fertőzöttségére. Gazdasági kár döntően a termelt tej mennyiségének csökkenése, valamint a megemelkedett szomatikus sejtszám miatt keletkezik. Az algák okozta tőgygyulladás nem gyógyítható sem antibiotikumokkal, sem gombaellenes szerekkel, így a prototheca mastitisben szenvedő tehenek idő előtti selejtezése is hozzájárul a gazdasági károk növekedéséhez (7). A tehenek a laktáció bármely szakaszában megfertőződhetnek, még a szárazonállás ideje alatt is (7).

A szarvasmarhák protothecák okozta tőgygyulladását a világ minden részén diagnosztizálták már (5). A klímaváltozás következményeként a tartós meleg nyár és az enyhébb tél nagyban hozzájárul azon körülmények kialakulásához, amelyek a tehenek környezetében az algák elszaporodását elősegítik. Az állatok megbetegedése mellett az algák emberek megbetegedését is okozhatják. A szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy a protothecák leggyakrabban olyan emberekben képesek megtelepedni és betegséget okozni, akiknek egyéb krónikus megbetegedés miatt az immunrendszerük nem működik megfelelően (12). A közegészségügyi kockázatot tovább fokozza, hogy a nyerstej hőkezelése nem öli el az algákat (9), sőt egyes lágysajtokban is kimutatták ezeket a kórokozókat.

A protothecák tejből való kimutatására a Sabouraud táptalajon való tenyésztés (2,14) és a PCR (1,10) a legelterjedtebb, emellett vérből és tejből az algák ellen termelt anti-P antitesteket ELISA-teszttel mutatják ki (13).

Irodalom

  1. Bozzo G., Bonerba1 E., Di Pinto A., Bolzoni G., Ceci1 E., Mottola A., Tantillo G., Terio V. Occurrence of Prototheca spp. in cow milk samples New Microbiologica, 37, 459-464, 2014
  2. Bueno V.F.F., Mesquita A.J., Carvalho Dias Filho F. Prototheca Zopfii: Importante Patógeno Na Etiologia Da Mastite Bovina No Brasil Ciência Animal Brasileira, V. 7, N. 3, P. 273-283, 2006
  3. Capra E., Cremonesi P., Cortimiglia C., Bignoli G., Ricchi M., Moroni P., Pesce A., Luini M., Castiglioni B., Simultaneous identification by multiplex PCR of major Prototheca spp. isolated from bovine and buffalo intramammary infection and bulk tank Microbiology 59, 642–647 2014
  4. Farias, M.R.; Ribeiro, M.G.; Costa, F.A.; Rodighieri, S.M.; Ostrawski M.A.B. Colite cronica em cao, secundaria a prototecose: primeiro relato no Brasil. In: CONGRESSO BRASILEIRO DA ANCLIVEPA, 27., 2006, Vitoria. Anais.Vitoria, 2006. p.60.
  5. Jagielski T., Roeske K., Bakuła Z., Piech T., Wlazło L., Bochniarz M., Woch P., Krukowski H., A survey on the incidence of Prototheca mastitis in dairy herds in Lublin province, Poland J. Dairy Sci. 102:619–628
  6. Kaplan W.; Chandler F.W.; Holzinger E.A.; Plue R.E.; Dickinson R.O. Protothecosis in a cat: first recorded cases. Sabouraudia, v.14, p.281-286,1976.
  7. Kirk, J., Mellenberger R. Mastitis Control Program for Prototheca Mastitis in Dairy Cows University of California
  8. Malinowski E., Lassa H., Anna Kłossowska A. Isolation Of Prototheca Zopfii From Inflamed Secretion Of Udders Bull. Vet. Inst. Pulawy 46, 295-299, 2002
  9. Melville P.A., Watanabe E.T., Nilson R., Benites N.R,. Ribeiro A.R., Silva J.A.B., Garino Jr. F.,Costa E.O., Evaluation of the susceptibility of Prototheca zopfii to milk pasteurization Mycopathologia 146: 79–82, 1999
  10. Möller A., Truyen U., Hensel A., Rösler U. Bovine Protothecal Mastitis Is Caused By A Pathogenic Subspecies Of Prototheca Zopfii Isah 2005 – Warsaw, Poland Vol 1 184
  11. Net J.L.L., Hmedg M,. Saint-Martimn G., Masson T.,Montois C., L. Longeart L., Granulomatous Enteritis In A Dromedary (Cumelus Dromedarius) Due To Green Algal Infection Vet Pathol30:370-373 (1993)
  12. Pascual J.S., Balos L.L., Baer A.N. Disseminated Prototheca wickerhamii Infection with Arthritis and Tenosynovitis J Rheumatol 2004;31;1861-1865
  13. Salerno T., Caracterizaçăo genotípica de linhagens de prototheca zopfii isoladas do leite de vacas e sensibilidade “in vitro” a antimicrobianos e anti-sépticos. PhD dolgozat Botucatu – SP 2007
  14. Wawron W., Bochniarz M., Piech T., Łopuszyński W., Wysocki J., Outbreak of protothecal mastitis in a herd of dairy cows in Poland Bull Vet Inst Pulawy 57, 335-339, 2013