Milyen a textúrája?
A különböző terepekhez nagyon jól alkalmazkodó sárda juhok illatos mediterrán cserjékkel táplálkoznak, ami a Pecorino jellegzetes aromás ízét adja. Kétféle változatban kapható: Pecorino Sardo Dolce (enyhe), édes és finomabb változat, és Pecorino Sardo Maturo (érett), egy sokkal erősebb ízű, legalább 2 hónapig érlelt és kellemesen pikáns sajt. A sajt színe a fehértől a szalmasárgáig terjed, attól függően, hogy mennyire érett.
Honnan származik?
A feltételezések szerint a bronzkorig nyúlik vissza, a Pecorino Sardo (vagy Fiore Sardo) a Földközi-tenger második legnagyobb szigetéről, az olaszországi Szardíniáról származik. 1991-ben kapta meg a „Designated Origin” tanúsítványt Olaszországtól, az EU OEM oltalmát pedig 1996-ban.
Hogyan készül?
A Pecorino Sardo készítéséhez csak a félvadon legelő szárda juhok nyers vagy pasztőrözött teje használható. Miután a juhtejet kiszűrték, egy nagy réztartályba öntik, ahol oltót adnak hozzá, hogy elősegítsék a túró kialakulását. Többszöri melegítés és pihentetés után a sajtot formákba nyomják és megsózzák, időnként megkenik olívaolajjal és érlelni hagyják.
Az öregedési folyamat során kétféle Pecorino Sardo keletkezik: dolce (friss) vagy maturo (érlelt). A Pecorino Sardo Dolce étkezési sajtként szolgál, köszönhetően rövid, 1-2 hónapig tartó érlelési folyamatának. Ez lehetővé teszi, hogy a sajt megőrizze halvány szalmaszínét, krémes állagát és finom ízét. Ezzel szemben a Pecorino Sardo Maturo-t általában reszelt sajtként használják, mivel legalább négy hónapig érlelik, hogy sötétebb színt, szemcsés textúrát és enyhén fűszeres ízt kapjanak.
Mivel érdemes fogyasztani?
Míg a Dolce-t gyakran friss zöldségekkel, olívaolajjal és fenyőmaggal, vagy szőlővel és körtével párosítják, a Maturo-t általában tésztaételek mellé reszelik, vagy étkezés végén fogyasztják. Próbálja ki egy robusztus vörösborral.