Milyen a textúrája?

Az igazi Roquefort sajt csípős, sós ízéről és gazdag, krémes textúrájáról ismert. Gyönyörű elefántcsont színű, kékeszöldes erezetekkel. Az illata összetéveszthetetlen, egyesek úgy tartják, hogy ez a francia finomság a világ egyik legbüdösebb sajtja.

Honnan származik?

A legenda szerint a rokfort sajt véletlenül lett penészes. Történt ugyanis, hogy egy szerelmes juhász, aki nyája legeltetése közben a domboldalon üldögélt, észrevett egy csinos lányt az egyik lankán. Bár uzsonnázni készült, fogta a juhsajtos kenyerét, és a háta mögött lévő barlangba tette, hogy ha hosszabbra nyúlik az udvarlás, védett helyen maradjon az elemózsiája, majd a nyáját hátrahagyva a lány után eredt. A randevú olyan jól sikerült, hogy a sajt hónapokra a barlangban maradt. Amikor legközelebb a juhász arra tévedt, meglepődve látta, hogy a sajtja ép és érintetlen, viszont különös kék minta hálózza be. Így született a Roquefort, az egyik legrégebbi ismert sajt. Állítólag Nagy Károly császár kedvenc sajtja volt, Franciaországban pedig le fromage des rois et des papes-nak („királyok és pápák sajtja”) hívják. 1925 óta rendelkezik eredetmegjelöléssel (az első Franciaországban), 1979 óta bejegyzett Appellation d’Origine Contrôlée (AOC), 1996 óta pedig OEM az egész Európai Unióban.

Hogyan készül?

Ezt a sajtot hagyományosan a Pireneusok meredek, sziklás talaján élő Lacaune juhfajta tejéből készítik, és a Cambalou-hegy lábánál lévő barlangokban érlelik 90 napig. A penicillingombák, amelyek a sajt aromájáért felelősek, a barlangok természetes flórájának a részei. A Roquefortnak nincsen kérge, mert a barlangok nedves levegője megakadályozza a kialakulását, ráadásul sós oldattal is rendszeresen kenegetik az oldalukra fektetett sajtokat. 20 napos érlelés után a sajtot fóliába csomagolják, lassítva a kékpenész kialakulását. Ez lehetővé teszi a textúra lágyulását, így lesz a Roquefort állaga krémes. 3–5 hónapos érlelés után a fóliát eltávolítják, és a sajtokat kiküldik a boltokba.

Roquefort1
Roquefort2

Mivel érdemes fogyasztani?

Fogyaszthatjuk magában, vagy egy pohár édes bor kísérőjeként, kenyérrel, sós kekszekkel. Dióval, zellerrel, körtével is nagyon finom. Szórhatjuk salátára vagy steakre, akár sajtszószt is egyszerűen készíthetünk belőle, csak elég a kéksajtot tejszínnel összemelegíteni.