A Tejgazdasági Szemle 2018. novemberi kiadásában megemlékeztünk a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet 1903-ban történt alapítását követő 90 év legemlékezetesebb mérföldköveiről.

A rendszerváltás jelentős változást hozott az Intézet életében, ugyanis a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság az Intézet további működését önfenntartó gazdasági társaságként képzelte el oly formában, hogy a 100%-os állami tulajdon továbbra is megmarad. Így 1993. január 1-jével létrejött a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Jelen cikkben egyrészt betekintést adunk az Intézet elmúlt 25 évi fejlődésének főbb irányvonalaiba, másrészt részletesebben bemutatjuk az Intézetnek a hazai nyerstej minőségének elmúlt évtizedekben megvalósított javítására irányuló munkáját.

A gazdasági társasági forma új gazdálkodási rend kialakítását tette szükségessé az Intézet működésének saját forrásból történő finanszírozása érdekében. Az alaptevékenység továbbra is a kutatás-fejlesztés maradt, a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kellett helyezni azonban az egyéb, így a szolgáltatási, kereskedelmi és termelési tevékenységek értékteremtő irányba történő fejlesztésére. Egyúttal a kutatás-fejlesztésen belül fontos feladat lett a korábban kidolgozott technológiák, eljárások értékesítése a gyakorlat számára annak érdekében, hogy a mindezen tevékenységekből eredő árbevétel összességében hosszú távon biztosítsa a további kutatások és a működés finanszírozását.

Az 1990-es évek elején a gazdasági rendszerváltás során a tejiparban is elindult a privatizáció. A magyar tejfeldolgozók iránt több nagy társaság is érdeklődött Nyugat-Európából, többek között Írországból, ahonnan egy cég azért szerette volna privatizálni az egyik magyar állami vállalatot, mert a termékportfóliójában szerepeltek az Intézet által kifejlesztett tejfehérjetermékek. Bár a privatizáció végül nem valósult meg, a kiszemelt cég vizsgálata során kapcsolatba kerültek az Intézettel, és tárgyalások kezdődtek a számukra érdekes tejfehérje-izolátum gyártási eljárásának használatáról. Hamarosan létre is jött a licencszerződés, amelynek alapján több mint két évtizedig tartó, kölcsönösen előnyös együttműködés kezdődött.

Ez a sikeres kooperáció felkeltette más írországi tejfeldolgozók érdeklődését is az Intézet élenjáró technológiái iránt, és néhány év múlva újabb licencszerződést sikerült létrehozni a legnagyobb ír szövetkezeti társasággal a tejfehérje-koncentrátumok gyártási eljárásának használatáról. Évente több ezer tonna kiváló minőségű terméket gyártottak és exportáltak Írországból az Intézet szellemi tulajdonát képező eljárások hasznosításával.

Magyarországon szintén jelentős volumenben folyt e termékek előállítása és exportja az Intézet tevékeny közreműködésével Európa, Japán és az USA piacaira. A kedvező piaci tapasztalatoknak köszönhetően az igények növekedésével újabb termelőkapacitások létrehozása vált szükségessé. Az időközben kialakult nemzetközi kapcsolatrendszer eredményeként Argentínában az ország egyik legnagyobb tejfeldolgozójával kezdődtek licenctárgyalások, amelyek sikeres lezárása után a dél-amerikai országban is megindult a magyar tejfehérje-koncentrátumok gyártása.

A tejfehérje-készítmények mellett az ultraszűrés és vákuumbepárlás kombinációjával gyártott nagy zsírtartalmú krémsajtok képezték a másik sikertermékcsoportot, amelyeket speciálisan a japán piac igényeinek megfelelően fejlesztett ki az Intézet és exportált Magyarországról a távol-keleti országba évi ezer tonnás nagyságrendekben.

Az Intézet fennállásának 100. évfordulóján, 2003-ban háromnapos tudományos szimpóziumot tartott. A rendezvényen közel 300 vendég vett részt, negyedrészük külföldről, összesen 12 országból érkezett. A plenáris ülésen, illetve a tejtermelési és a tejfeldolgozási szekciókban összesen 21 szakmai-tudományos előadás hangzott el, amelyből 11-et külföldi, 10-et pedig magyar szakemberek, tudósok tartottak.

A tejipari kutatás-fejlesztés napjainkra már kiterjed az élelmiszeripari kutatás-fejlesztés egyéb területeire is. Célja olyan új kutatási eredmények létrehozása, amelyek a magyar és az egyetemes tejgazdaságon túl más iparágakban is értéket képviselnek, piacképesek és eladhatók. Kiemelt jelentőségű, hogy az Intézet saját kísérleti üzemet tart fenn, amelyben lehetőség van új eljárások, receptúrák gyakorlati modellezésére.

Az Intézet kutatás-fejlesztési tevékenységén belül 2016-ban külön egységet hozott létre biológiai kutatás-fejlesztés néven, amely tudományos kutatással, felsőfokú oktatással és PhD-képzéssel kapcsolatos feladatokat lát el. A tudományos kutatás célja az Intézet hosszú távú versenyképességének támogatása a mezőgazdaság, élelmiszeripar és a táplálkozástudomány számára – többek között – jelentős aktív biológiai ágensek azonosításával és tematikus vizsgálatával.

A rendszerváltást követően a vállalati megbízások csökkenése miatt az Intézet szabad kapacitásainak hasznosítására kiépítette a laboratóriumokra alapozott szolgáltatási tevékenységét. Ma az Intézet Kutató-, Élelmiszervizsgáló és Nyerstejminősítő Laboratóriuma akkreditáltan végzi hazai és külföldi élelmiszeripari vállalatok élelmiszer-alapanyagainak, félkész- és késztermékeinek, illetve élelmiszer kis- és nagykereskedők élelmiszertermékeinek fizikai-kémiai és mikrobiológiai vizsgálatát, a hazai tejtermelők tejének komplex minősítő vizsgálatát, valamint étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények vizsgálatát. (Az Intézet jelenleg több mint 180 különféle laboratóriumi vizsgálatot végez, ebből 141 akkreditált vizsgálat.) A laboratórium szolgáltató tevékenységén felül aktívan folytat laboratóriumi módszerfejlesztésre irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységet is.

Az Intézet kereskedelmi tevékenységét szintén a gazdasági társasági formába történt átalakítás eredményeként erősítette meg, amely kiemelt szerepet lát el a hazai tejipari és egyéb élelmiszeripari vállalatok különféle adalékanyagokkal történő ellátásában. Az Intézet kereskedelmi tevékenysége révén olyan neves természetes élelmiszeripari összetevőket és adalékanyagokat gyártó cégeket képvisel Magyarországon, amelyek az Intézethez hasonlóan minden vonatkozásban elkötelezettek az egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása iránt. Termékeit az egész élelmiszeriparban, étrendkiegészítő-iparban, gyógyszer- és kozmetikai iparban forgalmazza. 2003-ban Bonolact márkanév alatt az Intézet olyan étrend-kiegészítők, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyártását és forgalmazását kezdte meg, amelyek elsődlegesen az emberi szervezet számára előnyös tulajdonságokkal rendelkező probiotikus baktériumokon alapulnak.

A magyarországi termelői nyerstejek árkonzekvens minősítési rendszerének kidolgozása, bevezetése és működtetése a kezdetektől, azaz a ’80-as évek elejétől az Intézet nevével fémjelezhető. Az eltelt közel négy, kihívásokkal teli évtized módot ad a visszatekintésre, a tapasztalatok összegzésére, az elért eredmények értékelésére, a jövőbe mutató tervezésre. A négy regionális laboratóriummal való indulástól a budapesti, legkorszerűbb műszerekkel felszerelt, központi, akkreditált, hatósági eljárást megalapozó tejvizsgálatra alkalmas laboratórium létrehozásán keresztül napjainkig jól nyomon követhetők a fejlődés egyes szakaszai.

A ’70-es évek végén kormányzati döntést követően az Intézet kapta meg a feladatot, hogy a fejlett tejgazdasággal rendelkező országokhoz hasonlóan Magyarországon is elindítson egy átfogó ellenőrzési rendszert, amely igazodik a nemzetközi normákhoz az előírt minőségmérő paraméterek tekintetében, és árbefolyásoló hatása révén biztos elindítója lesz a tejminőség javítására irányuló törekvéseknek.

Bár hosszú út vezetett a savfok és a fizikai tisztaság vizsgálatán alapuló tejátvételtől napjainkig, a rendszer működésének már az első évtizede igazolta a hozzáfűzött reményeket. A minőséget mérő paraméterek meghatározása, azok rendszerszintű, az egész országot átfedő objektív vizsgálata, az előírások szigorodása, az árkonzekvencia szükségszerűen maga után vonta a tejminőség javulását. Ezen időszak alatt közel tizedére csökkent az összcsíraszám és közel felére a szomatikus sejtszám, amelyek a higiénikus tejkezelés, illetve a tejelő állatok tőgyegészségügyi állapotának legfőbb értékmérői. Jelentősen csökkent a tejbe került gyógyszermaradványok mennyisége, ahogyan az idegenvíz-tartalom is.

Az 1991-ben hatályba lépett és több mint 10 évig érvényben lévő tejszabvány által támasztott követelmények már összhangban voltak a 92/46/EGK irányelvvel. Ugyanakkor új kihívásokkal kellett szembenéznünk. Maradéktalanul eleget tenni a jogszabályi előírásoknak, követni a vizsgálatok területén bekövetkező műszaki, technológiai fejlődést, teljesíteni az 1999. évben megvalósított akkreditáció követelményeit nem kis feladat elé állította az Intézetet. Az áldozatos, elkötelezett munka eredményeként a 2004. évi EU-csatlakozásunk idejére már minden tekintetben EU-konform nyerstejminősítő rendszer működött Magyarországon.

Mára a Magyarországon forgalomba kerülő magyar tej minősége mindenben megfelel az előírásoknak. Napjainkban a tejágazat prioritásait az élelmiszer-biztonság, az egészséges táplálkozást szolgáló, korszerű technológiákkal megvalósítható, magas élvezeti értékű termékek előállítása és a versenyképesség jelentik, amelyek legfőbb záloga a feldolgozóipar számára kiváló minőségű alapanyag biztosítása. Az elmúlt, közel 40 év is kötelezi a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetet, hogy ennek a folyamatnak aktív és tevékeny részese legyen.

Dr. Kótai István
egyetemi adjunktus
Állatorvostudományi Egyetem

Dr. Kocsis Róbert
ügyvezető
Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.