Aktív peptidekről és az egészség megőrzéséről

A szerzők dolgozatukban rövid szakirodalmi áttekintést adnak a tejben megtalálható biológiailag aktív peptidekről és az egészség megőrzésében, az egyes betegségek megelőzésében játszott esetleges szerepükről. A tehéntejben, ill. a kolosztrumban mintegy 514 féle, különböző biológiai hatású fehérjét azonosítottak: vannak baktérium-, vírus- és gombaellenes hatásúak, rendelkezhetnek antioxidáns vagy daganatellenes hatással, de akár szabályozó szerepük is lehet egyes anyagcsere-, ill. immunológiai folyamatokban vagy a bél természetes barrierfunkciójának fenntartásában.

Az emlősállatok teje egy rendkívül összetett és nagy nutritív értékű állati eredetű táplálék, hiszen a tejelválasztás elsődleges célja, hogy az anya jól felszívódó, tápanyagokban gazdag táplálékot szolgáltasson utódja számára, elősegítve ezzel annak mielőbbi megerősödését és gyors fejlődését. A tejben lévő fontosabb táplálóanyagok és azok mennyisége jól ismert. A tápláláson túl azonban mind a kolosztrumnak, mind később a tejnek a még fejletlen immunitással rendelkező utód egészségének megőrzésében is jelentős szerepe van. Ezt a tejben megtalálható biológiailag aktív molekulák, elsősorban a peptidek biztosítják. Sokrétű humánegészségügyi hatásuk miatt a tejfehérjéket kiterjedten kutatják, vizsgálva felhasználási lehetőségeiket funkcionális élelmiszerek összetevőjeként.

A tehéntejben, ill. a kolosztrumban mintegy 514 féle fehérjét azonosítottak, amelyekből 352 a sejtfrakcióban volt megtalálható, 162 pedig a folyadékfázisban. Ez utóbbiból 50 fehérje kizárólag a kolosztrumban, 13 pedig kizárólag a tejben fordult elő, míg 99 volt azon fehérjék száma, amelyek mindkettőben jelen voltak [1]. E bioaktív anyagok közül több baktérium-, vírus- és gombaellenes, ill. antioxidáns tulajdonságú. Ezen túlmenően több közülük szabályozó szerepet játszik egyes anyagcsere-, ill. immunológiai folyamatokban. Egyesek kedvező hatásúak az emésztőrendszer integritásának, természetes barrierfunkciójának fenntartásában. Újabban intenzíven kutatják az opiátagonista, a vérnyomás-szabályozásban szerepet játszó peptideket, de felfedeztek olyanokat is, amelyek eredményesen használhatók egyes daganatok, a thrombosis, valamint a fogszuvasodás vagy az osteoporosis megelőzésében. Léteznek értágító hatású peptidek is, míg mások hatékony antagonistái bizonyos toxikus anyagoknak [2]. A genetika és a takarmányozás alapvetően meghatározza a fehérjefrakciók arányát, így ezeken keresztül befolyásolni lehetne az egyes bioaktív peptidek koncentrációját [3].

A területtel kapcsolatos ismereteink még korántsem teljes körűek, és a módszerek fejlődésével újabb biológiailag aktív anyagok felfedezése várható. Egyre több az ismeretanyag a már korábban megismert, ill. az újonnan felfedezett anyagok hatásmechanizmusáról, további kutatások szükségesek azonban a biológiailag aktív molekulák allergén- és toxikus hatásának, ill. stabilitásának vizsgálatára. Napjainkban gyakran jelennek meg a tejfogyasztás ellen érvelő közlemények, amelyek gyakran nélkülözik a tudományos megalapozottságot, így félrevezetők lehetnek.

Jelen munkánkban rövid, tudományos alapú áttekintést szeretnénk adni a tejben megtalálható biológiailag aktív anyagokról, azok hatásáról, amelyek biztosan hozzájárulhatnak az emberek egészségének megőrzéséhez [2, 4, 5, 6, 7].

A tejben megtalálható bioaktív peptidek (BAP)

A biológiailag aktív anyagok közül a legtöbb a tejfehérjékhez (kazeinhez és savófehérjékhez) köthető, azokból az emésztés vagy tejtermékek gyártása során szabadul fel enzimek hatására. Ezeket az anyamolekulából felszabaduló fragmentumokat hívjuk bioaktív peptideknek, a legintenzívebb kutatás ezekhez kapcsolódik. Biológiai funkcióik miatt sokan tartják érdemesnek vizsgálni felhasználásuk lehetőségét egészségmegőrző készítményekben, funkcionális élelmiszerként vagy gyógyszerek alapanyagaként [8]. Eddig csak korlátozott számú BAP-ról igazolták, hogy a humán emésztőtraktusban vagy keringésben olyan koncentrációban van jelen, amely alkalmas a biológiai hatás kiváltására. Annak ellenére, hogy számos humánvizsgálat zárult ígéretes eredménnyel, olyan vizsgálatok is vannak, ahol nem sikerült pozitív hatást kimutatni. Ennek oka a vizsgált BAP-ok csekély hatáserőssége és biológiai elérhetősége lehet, de egyéb tényezők is szerepet játszhatnak, mint pl. az egyének közötti variabilitásért felelős genotípus vagy az egészségügyi státusz. A további kutatásokhoz egységes irányelveket kellene meghatározni a BAP humánegészségügyi hatásainak értékelésére, pl. megfelelő erejű, kettős vak, randomizált klinikai vizsgálatokra lenne szükség [9].

Antimikrobiális hatású anyagok

A tej mikrobaellenes hatású anyagai gátolják bizonyos Gram-pozitív, ill. Gram-negatív kórokozó baktériumok elszaporodását, továbbá közreműködhetnek egyes, a fertőzés során lejátszódó folyamatok szabályozásában is. Egy kimozin hatására kazeinből felszabaduló peptid, a kazeicidin jelentős antimikrobiális hatással rendelkezik a Staphylococcus spp., Sarcina spp., Bacillus subtilis, Diplococcus pneumoniae és a Streptococcus pyogenes ellen, míg a kazocidin-I képes növekedésében gátolni egyes Escherichia coli és a Staphylococcus carnosus törzseket. A kazeinből izolálták az f183-207 és az f164-179 peptideket is, amelyek szintén kórokozó-ellenes hatással rendelkeznek. Az izracidinnek erős védő hatása van Staphylococcus aureus, Streptococcus pyogenes, Candida albicans és Listeria monocytogenes okozta fetőzésekkel szemben. Ezt az anyagot eredményesen használták tőgygyulladás kezelésére. A glikomakropeptid (GMP) és a kazein-makropeptid (CMP) szintén a kazeinből szabadulnak fel kimozin hatására a sajtgyártás, vagy pepszin hatására az emésztés során. A GMP létfontosságú immunmodulációs feladatokat lát el. A CMP támogatja a Bifidobacterium spp., ill. a Lactobacillus spp. növekedését, amelyek jelentős szerepet játszanak az enteralis fertőzések megelőzésében a kórokozó baktériumok kolonizációjának megakadályozása révén [10]. A laktoferrin széles körű antibakteriális hatása jól ismert. Hatékony többek között Clostridium perfringens, Haemophilus influenzae, Helicobacter pylori, Listeria monocytogenes, Pseudomonas aeruginosa, Salmonella enteritidis, Staphylococcus aureus és Vibrio cholerae ellen. De vírusellenes és gombaellenes (Candida albicans) hatása miatt is aktívan kutatják. Antivirális hatással rendelkezik a hepatitis C-, G- és B-vírusok, a HIV-1, a poliovírus, a rotavírus és a herpes simplex vírus ellen [11]. A laktoferrin proteolitikus bontása után keletkező hidrolizátumai, mint a laktoferricin B, szintén jó hatékonyságot mutatnak. A laktoferrinből izolált laktoferrampin gátló hatású Streptococcus mutans, Eserichia coli, Bacillus subtilis és Pseudomonas aeruginosa ellen. E széles körű antibakteriális hatás elsősorban a peptid pozitív töltésének köszönhető, amely képes elpusztítani az érzékeny baktériumokat azáltal, hogy megváltoztatja azok membránjának permeabilitását [12]. A kappa kazein (κ-kazein) rotavírus-fertőzés elleni hatása ismert emberben. Ezzel kapcsolatos újabb megfigyelés, hogy a tej kazeinfehérjéi közül a κ-kazein az egyetlen glikozilált fehérje (glikán), és rotavírus-ellenes hatását pontosan a glikánrész biztosítja a vírusokhoz való közvetlen kötődés révén [13].

Daganatellenes hatású peptidek

Kutatások során igazolták, hogy a laktoferrinből származó laktoferricin4–14 csökkentette a vastagbéladenocarcinoma-eredetű Caco-2-sejteken az UV-sugárzással előidézett DNS-károsodást. A kezelés hatására megnövekedett a DNS-szintézis fokozódására utaló endonukleáz-1 enzim aktivitása, és csökkent az apoptózisban szerepet játszó fehérje, a B-sejtes lymphoma 2 asszociált X fehérje expressziója, ami arra utal, hogy kisebb mértékű volt a sejthalál. Csökkent a cyclin E és a γ-H2AX expressziója is, ami azt jelzi, hogy hatékonyabbá vált a DNS-javítás [14]. A lactoferricin B25 peptid ígéretes lehet bizonyos humán gyomordaganatok kezelésében, mivel képes emberi gyomoradenocarcinoma-sejtekből (AGS) álló sejttenyészetben szelektíven kötődni a daganatsejtek membránjához és azokon kifejteni specifikus citotoxikus hatását, mégpedig anélkül, hogy ellene rezisztencia alakulhatna ki [15]. Kimutatták azt is, hogy citotoxikus hatást fejtenek ki neuroblastoma-sejtekre is [16], és apoptózist indukálnak T-sejtes leukaemia-sejtvonalakon a ceramid-anyagcsere megváltoztatása révén [17].

Immunmodulációs hatású anyagok

Az immunmodulációs hatású glükopeptidek, hormonok és peptidfragmentumok szerepet játszhatnak mind a humoralis, mind a sejtes immunműködés szabályozásában. Származhatnak a kazeinből és a tejsavófehérjékből is. Serkentik a humán lymphocyták proliferációját, a macrophagok fagocitózisaktivitását, az ellenanyag-szintézist, és részt vesznek a citokinek szabályozásában. Ide sorolható a már említett glikomakropeptid (GMP), amely jelentős inhibitora az immunglobulin G (IgG) termelődésének. Az f(63-680) és az f(191-193) peptidek szintén a tehéntej kazeinjéből származnak, és képesek befolyásolni a fagocitózist in vitro [7]. A laktoferrinből származó laktoferricin B azáltal fokozza a fagocitózist, hogy képes közvetlenül kötődni a humán neutrophil granulocytákhoz és opszoninhoz hasonló hatást kiváltani [18]. Egy vizsgálat során nyolc peptidszubfrakciót izoláltak tejsavófehérjékből, közöttük két újonnan felfedezettet is (DYKKY és DQWL), amelyek lipopoliszacharidok (LPS) által indukált gyulladás során egérmacrophagokban hatékonyan gátolták olyan gyulladásos mediátorok működését, mint az interleukin-1β (IL-1β), a ciklooxigenáz-2 és a tumor nekrózis faktor alfa (TNF-α). DQWL-kezeléssel pedig gátolni lehetett a nukleáris faktor kappa B (NF-κB) aktivációját [19].

Egyre növekvő probléma a tejallergia, ill. -intolerancia. A kisgyerekek mintegy 2,5%-a allergiás a tejre. Egy vizsgálat eredményei szerint tejfehérje-hidrolizátum hatására egerekben javult az állatok immunitása, megnövekedett az egyes immunszervek tömege, nőtt a hemolizin szintje a szérumban és javult a macrophagok fagocitáló aktivitása. A hidrolizátumok mérsékelték az I. típusú túlérzékenység előfordulását azáltal, hogy csökkentették az immunglobulin-E (IgE) és az interleukin-4 (IL-4) szintjét a szérumban, valamint a hisztamin- és bikarbonát-felszabadulást a peritonealis őssejtekben. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tejfehérje-hidrolizátumok immunitást javító hatását érdemes lehet kihasználni táplálékkiegészítőkben, főleg, hogy allergizáló hatásuk kicsi [20].

Magas vérnyomás ellen ható peptidek (angiotenzin-konvertáló enzimet gátló anyagok)

Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) egy peptidil-dipeptidáz enzim, amely képes leválasztani a szubsztrát terminális karboxilcsoportját. Az angiotenzin I–angiotenzin II átalakítás révén okoz vérnyomás-emelkedést, aldoszteron szabadul fel, megemelkedik a vér nátriumkoncentrációja, ennek következtében pedig a vérnyomás.

A tej ACE-működést gátló, antihipertenzív peptidjei származhatnak kazeinből (β-kazein, κ- kazein) vagy savófehérjékből (α-laktorfin és β-laktorfin) [7]. Ezek azonban nincsenek jelen a tejben, csak az emésztés vagy az élelmiszerek feldolgozása (pl. tej fermentációja tejsavbaktériumokkal) során bekövetkező proteolízis révén keletkeznek. Egyes fermentált tejkészítmények vérnyomáscsökkentő hatását sikerült igazolni in vitro [21, 22, 23, 24], in vivo [25, 26, 27], ill. klinikai vizsgálatok során [28], és bár hatásukat többnyire a bioaktív peptideknek tulajdonítják, valószínű, hogy ebben más vérnyomáscsökkentő mechanizmusok is szerepet játszanak [29, 30]. Az ilyen fermentált tejkészítmények ugyanolyan hatékonyak voltak, mint a szintetikus ACE-gátlók, így vérnyomáscsökkentő hatásukat ki lehet használni a napi étrendbe építve [31].

Opioid peptidek

A kazeinből in vitro izolált opioid peptidek megtalálhatók természetes körülmények között az endokrin-, az ideg- és az immunrendszerben, ill. a gyomor-bélrendszerben is. Szerepük lehet az olyan központi és perifériás idegrendszeri szabályozás alatt álló folyamatokban, mint az alacsony vérnyomás, az étvágytalanság, a testhőmérséklet-ingadozás, ill. a szexuális viselkedés. A tejben jelen lévő opiát természetű peptidek megfelelő – egyébként meglehetősen kicsi – koncentrációban jótékony hatásúak lehetnek az idegrendszer és a bél-agy tengely hatékony működésének fenntartásában is.

A nyolcvanas években fedezték fel, hogy a kérődzőkben is fontos szerep jut a táplálékfelvétel szabályozásában bizonyos peptideknek. Az opiáthatású peptidek az éhség kialakulásában, míg a kolecisztokinin típusú peptidek a jóllakottságérzés kialakulásában játszanak szerepet, és így végső soron a táplálékfelvételt szabályozzák [32]. Opioidreceptor-gátló adására csökkent borjakban a takarmányfelvétel és a plazma gasztrointesztinális hormon (GLP1) szintje. Megváltoztak a szájban történő érzékelés preferenciái is [33]. Az endogén opioidagonista peptidek szabályozzák a központi idegrendszerben található sejtek növekedését, működését is. A β-kazomorfin ellenáll az emésztőrendszer enzimjeinek [2], képes újszülöttekben átjutni a bélnyálkahártyán, és közreműködhet egyes élettani reakciók szabályozásában, mint a fájdalomtűrés, a nyugodtság és az alvás. Másrészt a bél savóshártyájának opiátreceptoraival kölcsönhatásba lépve szerepet játszik olyan kritikus folyamatokban, mint az elektrolittranszport szabályozása, az inzulin- és szomatosztatinszekréció és a tápanyag-felszívódás [7]. Hízóbikákban az oltógyomorba injektált kazein és kazeinhidrolizátum (β-kazomorfin) az opioidokhoz hasonlóan csökkentette az oltógyomor-összehúzódások mértékét és frekvenciáját, ami hatással volt a bendőtartalom mennyiségére és a passzázsra. A hatást opiátantagonista (Naltrexone, AOP Orphan Pharmaceuticals AG, Austria) adagolása gátolta [34], ami megerősíti a peptid funkcionális opiát jellegét.

Antioxidánsok

A reaktív oxigénszármazékok (reactive oxygen species, ROS) folyamatosan képződnek az aerob szervezetekben, jellemzően a sejtek energiatermelő folyamata, az oxidatív foszforiláció során. A szervezeten belüli ROS-képződés elkerülhetetlen, de külső forrásból is bekerülhetnek a szervezetbe. A ROS-anyagok jelentősen károsíthatják a lipid- és fehérjestruktúrákat és a nukleinsavakat is, ami a sejtek károsodásához, pusztulásához vezethet. A szervezet természetes antioxidáns-rendszerekkel védekezik a ROS káros hatásai ellen. A tejben találhatók olyan peptidek is, amelyek szabályozó szerepet töltenek be az oxidatív anyagcsere-folyamatokban. Képesek megakadályozni a szabadgyökök képződését, gátolva ezzel mind az enzimatikus, mind a nem enzimatikus lipidperoxidációt. Az ilyen hatású bioaktív peptidek kutatása rendkívül időszerű, mivel több országban korlátozzák a számos mellékhatást előidéző mesterséges antioxidánsok használatát, így megnyílik a lehetőség a természetes eredetű antioxidáns hatású vitaminok (E- és C-vitamin), a béta-karotin és az enzimek (glutation-peroxidáz, GPx; szuperoxid-dizmutáz, SOD; kataláz, CAT) használata előtt [7]. A kis molekulatömegű tiolok az antioxidáns hatású anyagok egyik fontos csoportja. A tej oldható frakciójából mintegy hatféle tiolt izoláltak. A kettős hasznosítású szarvasmarhafajták körébe tartozó egyedek tejében nagyobb tiolkoncentrációt mértek, mint a tejhasznúakéban [35]. Egy vizsgálatban egészséges és cukorbeteg patkányokat kezeltek tejfehérjét, ill. hidrolizált tejfehérjét tartalmazó koncentrátummal. Mindkét kísérleti anyag növelte az antioxidáns enzimek (CAT, SOD, GPx) aktivitását, és hatásukra csökkent a tiobarbitursav-reaktív anyagok (TBARS) koncentrációja [36].

A gasztrointesztinális rendszer integritását támogató peptidek és diabéteszellenes szerepük

A gasztrointesztinális rendszer (gastrointestinal tract, GIT) egyik legfontosabb szerepe, hogy miközben biztosítja a belekből a víz és a táplálóanyagok felszívódását és véráramba kerülését, egyidejűleg hatékonyan megakadályozza a kórokozók átjutását a bél üregéből a szervezetbe. Ez a barrierfunkció különböző behatásokra zavart szenvedhet, és ilyenkor nő az esélye a kórokozók véráramba kerülésének és más kóros folyamatok kialakulásának, mint pl. az elhízásnak, egyes anyagcserezavaroknak, a májfibrózisnak vagy a gyulladásos bélbetegségnek (inflammatory bowel disease, IBD) [6]. A GIT barrierfunkcióinak zavara számos allergiás, ill. autoimmun betegségben is szerepet játszik [37]. Számos környezeti és endogén hatás idézheti elő a GIT barrierfunkcióinak zavarát. Ilyenek többek között a különböző stressztényezők [38], de összefüggést találtak a GIT működészavara és az oxidatív stressz között is [39], ill. előidézhetik azt egyes kórokozók [40], a cukorbetegség [41], és a dohányzás is [42] hajlamosíthat rá. Bizonyos mesterséges élelmiszer-adalékanyagok is előidézik a működészavart [37]. Egyes gyümölcsökben, zöldségekben található bioaktív anyagok, mint például a ferulasav, hatékonyak a GIT barrierfunkció-csökkenésének megelőzésében [43]. Mivel a ferulasav képes kiválasztódni a tejben, potenciális lehetőség lehet a kutatásra [44]. A tejből izolálhatók olyan további biológiailag aktív peptidek is, amelyek képesek támogatni a GIT barrierfunkcióinak fenntartását, helyreállítását [6]. Ilyen pl. a β-kazofenzin, amely a szarvasmarha-kazein f(94-123) fragmentuma, és több variánsa is előfordul. Ez a bioaktív peptid a kehelysejtekre, a mucintermelődésre hatva fejt ki hatást a GIT barrierfunkciójára. A jelenleg ismert hatásai miatt a β-kazofenzin potenciálisan hatékony bioaktív összetevője lehet a bélbetegségek megelőzésében használt táplálékkiegészítőknek [45].

Az I-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezető autoimmun folyamatok kórfejlődésében kulcsszerepe van a GIT barrierfunkció-zavarának. Hidrolizált kazein alapú (200 g/kg) étrend hatására 50%-kal csökkent az autoimmun diabétesz kialakulása diabéteszre hajlamos patkánymodellben. Az étrend megváltoztatta a bélbeli citokinprofilt, kedvező hatást gyakorolt a sejtkapcsoló fehérjékre (tight junction), és csökkentette a zonulintermelődést [41]. A tej több összetevője is kedvezően befolyásolja a GIT integritását, pl. a laktóz is: stimulálja a glukagonszerű peptidek (glukagon-like peptid, GLP), a GLP-1 és GLP-2 vékonybélben történő szekrécióját, amelyek fontos szerepet játszanak az újszülött állatok anyagcseréjének szabályozásában és hatnak a GIT barrierfunkciójára is. A GLP serkenti az inzulinelválasztást, így hatására csökken a vér glükózkoncentrációja. Ezen túlmenően úgy tűnik, hogy a GLP kulcsfontosságú az újszülöttkori, ill. az anyatejről történő átállás előtti intesztinális adaptációban. Terápiás alkalmazásával csökkenthető az újszülöttkori hasmenés káros hatása. A GLP-szekréciót bizonyos tápanyagok váltják ki [46] [47] [48]. Kísérletek alapján feltételezhető, hogy a laktoferrin, ill. az apolaktoferrin hatékonyan használható a GIT barrierfunkció-károsodása miatt kialakuló letális szepszis ellen újszülöttekben, mivel in vitro, Caco-2-sejtvonalon hatékonyan gátolta a macrophagok gyulladásfokozó hatását [49]. A korai laktációban lévő tehenek tejéből izolált laktoferrin is javította az epithelialis barrier integritását [50].

Egyes kazein-, α-laktalbumin-, ill. β-laktoglobulin-hidrolizátumok növelték a bélhámsejtréteget borító mucin termelődését [51].

A butirát intracaecalisan alkalmazva szintén hatékonyan támogatja a bél barrierfunkcióját. Bár a tejben természetes módon is megtalálható a butirát, az előzőleg említett vizsgálatban egy bakteriális eredetű anyag hatását vizsgálták, és megállapították, hogy per os nem mutatható ki a butirát preventív hatása [52]. Ez felvetheti a kutatás szükségességét arra vonatkozóan, hogy a tejben található butirát felhasználható-e a GIT-integritás támogatására. Jó alternatívát jelenthet az antibiotikumtartalmú hozamfokozók helyettesítésére, előnyös hatását borjakon is igazolták [53].

Következtetések

A nyerstej mint egy csaknem teljes értékűnek tekinthető állati eredetű táplálék az elsődleges tápanyagokon túl számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Fogyasztása jelentősen hozzájárul az ember egészségének megőrzéséhez. A jelenleg alkalmazott tejtermelési technológia, ill. a tejalapú élelmiszerek előállítási technológiájának biztonságát szigorú ellenőrzési lánc garantálja, így az ellenőrzött forrásból származó tej és tejtermék fogyasztása nem jelent kockázatot a fogyasztó egészségére. Igaz azonban sajnos, hogy a nyerstej ipari feldolgozásakor az említett értékes összetevők egy része megsemmisül vagy inaktiválódik. Indokolt tehát olyan újabb ipari módszerek kidolgozása, amelyekkel minél több előnyös hatású anyag őrizhető meg és juttatható a fogyasztó asztalára. Megállapítható, hogy a tej még a feldolgozás során elszenvedett veszteségek ellenére is jelentős mennyiségben tartalmaz számos olyan biológiailag aktív anyagot, amely természetes módon járul hozzá az egészség fenntartásához.

Köszönetnyilvánítás

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg (a támogatási szerződés száma: EFOP-3.6.1-16-2016-00024; a projekt címe: Intelligens szakosodást szolgáló fejlesztések az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának együttműködésében).

SZERZŐK
Hejel Péter
Kocsis Róbert
Könyves László
Helyes Katalin

IRODALOM

  1. Nissen A, Andersen PH, Bendixen E, Ingvartsen KL, Røntved CM (2017) Colostrum and milk protein rankings and ratios of importance to neonatal calf health using a proteomics approach. J Dairy Sci 100:2711–2728
  2. Clare DA, Swaisgood HE (2000) Bioactive Milk Peptides: A Pro-spectus. J Dairy Sci 83:1187–1195
  3. Vargas-Bello-Pérez E, Márquez-Hernández RI, Hernández-Castellano LE (2019) Bioactive peptides from milk: animal determinants and their implications in human health. J Dairy Res 86:136–144
  4. Fiat A-M, Migliore-Samour D, Jollès P, Drouet L, Sollier CBD, Caen J (1993) Biologically Active Peptides from Milk Proteins with Emphasis on Two Examples Concerning Antithrombotic and Immunomodulating Activities. J Dairy Sci 76:301–310
  5. Bösze Z (2008) Bioactive Components of Milk. Springer New York, New York, NY
  6. Martínez-Augustin O, Rivero-Gutiérrez B, Mascaraque C, Sánchez de Medina F (2014) Food Derived Bioactive Peptides and Intestinal Barrier Function. Int J Mol Sci 15:22857–22873
  7. Mohanty DP, Mohapatra S, Misra S, Sahu PS (2016) Milk derived bioactive peptides and their impact on human health – A review. Saudi J Biol Sci 23:577–583
  8. Jakopović KL, Barukčić I, Božanić R (2019) Bioactive components derived from bovine milk. Bioaktivni Sastoj Kravljeg Mlijeka 69:151–161
  9. Nongonierma AB, FitzGerald RJ (2015) The scientific evidence for the role of milk protein-derived bioactive peptides in humans: A Review. J Funct Foods 17:640–656
  10. Córdova-Dávalos LE, Jiménez M, Salinas E (2019) Glycomacropeptide Bioactivity and Health: A Review Highlighting Action Mechanisms and Signaling Pathways. Nutrients 11:598
  11. Mancinelli R, Rosa L, Cutone A, Lepanto MS, Franchitto A, Onori P, Gaudio E, Valenti P (2020) Viral Hepatitis and Iron Dysregulation: Molecular Pathways and the Role of Lactoferrin. Molecules 25:1997
  12. Bruni N, Capucchio MT, Biasibetti E, Pessione E, Cirrincione S, Giraudo L, Corona A, Dosio F (2016) Antimicrobial Activity of Lactoferrin-Related Peptides and Applications in Human and Veterinary Medicine. Molecules 21:752
  13. Inagaki M, Muranishi H, Yamada K, Kakehi K, Uchida K, Suzuki T, Yabe T, Nakagomi T, Nakagomi O, Kanamaru Y (2014) Bovine κ-casein inhibits human rotavirus (HRV) infection via direct binding of glycans to HRV. J Dairy Sci 97:2653–2661
  14. Freiburghaus C, Lindmark-Månsson H, Paulsson M, Oredsson S (2012) Reduction of ultraviolet light-induced DNA damage in human colon cancer cells treated with a lactoferrin-derived peptide. J Dairy Sci 95:5552–5560
  15. Pan W-R, Chen P-W, Chen Y-LS, Hsu H-C, Lin C-C, Chen, W-J (2013) Bovine lactoferricin B induces apoptosis of human gastric cancer cell line AGS by inhibition of autophagy at a late stage. J Dairy Sci 96:7511–7520
  16. Eliassen LT, Berge G, Leknessund A, Wikman M, Lindin I, Løkke C, Ponthan F, Johnsen JI, Sveinbjørnsson B, Kogner P, Flægstad T, Rekdal Ø (2006) The antimicrobial peptide, lactoferricin B, is cytotoxic to neuroblastoma cells in vitro and inhibits xenograft growth in vivo. Int J Cancer 119:493–500
  17. Furlong SJ, Ridgway ND, Hoskin DW (2008) Modulation of ceramide metabolism in T-leukemia cell lines potentiates apoptosis induced by the cationic antimicrobial peptide bovine lactoferricin. Int J Oncol 32:537–544 Bruno J, Nicolas A, Pesenti S, Schwarz J, Simon J-L, Léonil J, Plaisancié P (2017) Variants of β-casofensin, a bioactive milk peptide, differently modulate the intestinal barrier: In vivo and ex vivo studies in rats. J Dairy Sci 100:3360–3372
  18. Connor EE, Kahl S, Elsasser TH, Baldwin RL, Fayer R, Santin-Duran M, Sample GL, Evock-Clover CM (2013) Glucagon-like peptide 2 therapy reduces negative effects of diarrhea on calf gut. J Dairy Sci 96:1793–1802
  19. Morrison SY, Pastor JJ, Quintela JC, Holst JJ, Hartmann B, Drackley JK, Ipharraguerre IR (2017) Short communication: Promotion of glucagon-like peptide 2 secretion in dairy calves with a bioactive extract from Olea europaea. J Dairy Sci 100:1940–1945
  20. Connor EE, Evock-Clover CM, Wall EH, Baldwin RL, Santin-Duran M, Elsasser TH, Bravo DM (2016) Glucagon-like peptide 2 and its beneficial effects on gut function and health in production animals. Domest Anim Endocrinol 56:S56–S65
  21. Majka G, Więcek G, Śróttek M, Śpiewak K, Brindell M, Koziel J, Marcinkiewicz J, Strus M (2016) The impact of lactoferrin with different levels of metal saturation on the intestinal epithelial barrier function and mucosal inflammation. BioMetals 29:1019–1033
  22. Anderson RC, Bassett SA, Haggarty NW, Gopal PK, Armstrong KM, Roy NC (2017) Short communication: Early-lactation, but not mid-lactation, bovine lactoferrin preparation increases epithelial barrier integrity of Caco-2 cell layers. J Dairy Sci 100:886–891
  23. Mukhopadhya A, Sweeney T (2016) Milk Proteins: Processing of Bioactive Fractions and Effects on Gut Health. In: Gigli I (ed) Milk Proteins – From Structure to Biological Properties and Health Aspects. InTech
  24. Kanauchi O, Iwanaga T, Mitsuyama K, Saiki T, Tsuruta O, Noguchi K, Toyonaga A (1999) Butyrate from bacterial fermentation of germinated barley foodstuff preserves intestinal barrier function in experimental colitis in the rat model. J Gastroenterol Hepatol 14:880–888
  25. Guilloteau P, Zabielski R, David JC, Blum JW, Morisset JA, Biernat M, Woliński J, Laubitz D, Hamon Y (2009) Sodium-butyrate as a growth promoter in milk replacer formula for young calves. J Dairy Sci 92:1038–1049

Similar Posts