A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Mentes élelmiszerek Munkacsoportjának idei első ülésén Szabó Katalin, a MTKI laboratóriumvezetője ismertette a mentes termékek laborvizsgálatának kihívásait.
Szakemberünk felhívta rá a figyelmet, hogy a mentes jelző nem mindig azonos a természetessel vagy az egészségessel, illetve előadásában azt is kiemelte, hogy a laboratóriumban nulla értéket nem lehet mérni, csak „valaminél kevesebb” értékeket (kimutatási határ). A gluténtartalom közvetlen mérése például ELISA és LC-MS/MS közvetett mérése PCR módszerekkel történhet, de minden esetben kritikus pont a mintavétel és a minta előkészítése.
A „mentes” élelmiszerek piaca dinamikusan növekszik, amit egyrészt az ételallergiák és intoleranciák gyakoribbá válása, másrészt a tudatos fogyasztói magatartás erősödése magyaráz. A „mentesség” azonban nem pusztán marketingállítás: szakmai, jogi és analitikai felelősséget is jelent. A gyártói nyilatkozatok megbízhatóságát végső soron csak megfelelően kivitelezett laboratóriumi vizsgálatok tudják alátámasztani.
Az allergének jelölésének alapját az Európai Unió 1169/2011/EU rendelete adja, amely 14 kötelezően jelölendő allergént sorol fel. Fontos hangsúlyozni, hogy az „allergénmentes” nem egyenlő a „receptúra szerint nem tartalmaz” kijelentéssel. A jogszabály ugyanis nem ismeri az olyan fogalmakat, mint a tejmentes, tojásmentes vagy szójamentes – ezek jelenleg jogilag nem definiált állítások.
Előadásában kiemelte: laboratóriumi vizsgálatokra többek között receptúra- vagy beszállítóváltás, új termék bevezetése, auditkövetelmények teljesítése, valamint panaszkezelés során van szükség. A gyártói minőségbiztosítás részeként a HACCP-rendszer kritikus pontjainak ellenőrzése, a takarítási eljárások validálása és a „mentes” gyártósorok folyamatos felügyelete sem képzelhető el rendszeres analitikai mérések nélkül.