Milyen a textúrája?
A Ricotta az olasz konyha kedvelt alapanyaga, egy szemcsés, de krémes állagú, semleges, kissé édeskés ízű sajt.
Honnan származik?
Nem tudni pontosan, mikor készítettek először Ricottát, de a római időkben már ismert volt. Mint sok más terméknél, itt is egy szerencsés véletlennek tulajdonítják a létrejöttét, miszerint a tűzön felejtették sajtkészítés közben a savót. De az sem kizárt, hogy kísérletezés során próbálták valahogy felhasználni az addig feleslegesnek ítélt anyagot. Ricottával készített étel receptúrája már az idősebb Cato által jegyzett De Agriculturában is megtalálható, amelyben a sajtot mézzel, tojással és liszttel keverve sütik tortává. Ezt a süteményt az ókori rómaiak savillumként emlegették, és minden valószínűség szerint ez a torta volt a ma ismert sajttorták egyik őse.
Hogyan készül?
A sajtkészítés során megmaradt savóból készített fehér masszát sokféle étel készítéséhez használták. A Ricotta alapja ugyanis a sajt készítése során felmelegített tejből visszamaradt savó, amelyet újra felhevítenek, s amit ebből leszűrnek, az maga a Ricotta. Neve is erre a dupla melegítésre utal, a latin recocta szóból ered, ami azt jelenti, hogy kétszer főtt. A Ricotta készítésénél bizonyos esetekben – a melegíteni kívánt savó tizedének megfelelő mennyiségű – teljes tejet is adnak a savóhoz a jobb minőség érdekében, majd a savót nagyjából 90 fokra hevítik, s ekkor nyerik ki belőle a Ricottát. Régen főleg juh- és kecsketejből készítették, manapság inkább tehéntejből készített sajtokat lehet kapni.
Mivel érdemes fogyasztani?
A Ricotta felhasználása igen széleskörű, nemcsak sós, hanem édes fogások elkészítésére is alkalmas. Használhatjuk szószok, raguk készítéséhez, sűrítéséhez, ízesítéséhez, illetve maga a Ricotta is főszereplője lehet bizonyos fogásoknak.