Napjainkban mind a tejtermelők, mind pedig a fogyasztók részéről egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az úgynevezett A2-tejek iránt. A boltok polcain alternatív termékként megjelenő A2-es tejek és tejtermékek ára akár többszöröse is lehet a „hagyományos tej” árának, ezért ez számos tejtermelő gazdaságot A2-es típusú tej termelésére irányuló genetikai szelekcióra ösztönöz.


Az A2-es tej β-kazein (β-CN) státuszát tekintve homozigóta, „A2A2” genetikai tulajdonságokkal rendelkező szarvasmarhától származik. A β-kazein a tehéntejben egy 209 aminosavból álló kazein fehérje, amelynek koncentrációja 9-11 g/l. A β-kazeint úgynevezett genetikai polimorfizmus jellemzi, aminek hatására a fehérje láncon belül egy vagy több aminosav cseréje és/vagy kilépése, eltérő tulajdonsággal rendelkező fehérjeváltozatokat eredményez (Creamer és Macgibbon 1996, Bobe et al. 1999). A β-kazein esetében 13 különböző genetikai variánst azonosítottak (A1, A2, A3, A4, B, C, F, G, E, D, H1, H2, I) napjainkig, melyek közül a tejelő tehenekben leginkább az A1 és az A2, ritkábban a C és B változat fordul elő. A hazai tejelő szarvasmarha állomány β-CN genetikai változatainak százalékos megoszlásáról jelenleg még nem állnak rendelkezésre pontos adatok.

Kutatások alapján a Bos nemzetségben az eredeti β-CN változat az A2 volt, azonban egy több ezer évvel ezelőtti természetes mutáció (egypontos nukleonid-polimorfizmus, SNP) hatására az A1 forma is megjelent az egyes európai szarvasmarhákban.

A mutáció hatására β-CN A1 és A2 mindössze egy aminosavban különbözik egymástól. Míg β-CN A2 esetében a 67. aminosav helyen, prolin, addig az A1 esetében hisztidin található. 

cows

A β-CN A1 variáns emésztése során, az aminosav csere hatására egy 7 aminosav hosszúságú peptid szakasz, a β-kazomorfin-7 (BCM-7) keletkezik (Bell et al. 2006). A BCM-7 peptidet számos kutatás összefüggésbe hozta egyes emésztési problémákkal, tejcukor érzékenységgel, 1-es típusú cukorbetegség és bizonyos szívbetegségek kialakulásával. Ezzel szemben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) 2009-ben közzétett irányadó tanulmánya szerint nem bizonyított az ok-okozati összefüggés a keletkező BCM-7 és a lehetséges egészség károsító hatások között.

Annak ellenére, hogy az A2-tej vélelmezett pozitív és/vagy az A1-tej negatív hatásai még nem bizonyítottak, az A2-es tejet és tejtermékeket (pl. tej, tejpor, joghurt, sajt, csecsemő tápszer) már világszerte népszerűsítik és forgalmazzák (Új-Zéland, Ausztrália, Kína, USA, Brazília, Olaszország, Németország, Hollandia, Ausztria).

Mayer és munkatársai (2021) ausztriai, kereskedelmi forgalomban kapható A2-es (A-zwei Milch márkajelzésű) fogyasztói tejek β-kazein státuszát vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy öt termékből négy hamísított, ugyanis ezekben a termékekben a β-CN A2 formája mellett jelen volt a β-CN A1 forma is. Ebből is látható, hogy az A2 tejek és tejtermékek minőségbiztosítása nem érhet véget a genetikai szelekcióval, ugyanis szükség van a β-CN genetikai státusz teljes élelmiszer vertikumban történő igazolására is.

A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. kifejlesztett egy olyan szabadalmi oltalom alatt álló, fehérje alapú nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (High Performance Liquid Chromatography, HPLC) vizsgálati módszert, amely lehetővé teszi a tej kazein- és savófehérje frakcióinak vizsgálatát, beleértve azok genetikai variánsainak (β-CN A1 és A2 típusú tejek) alacsony kimutatási határral történő meghatározását is.

Az MTKI Kft. a kifejlesztett HPLC módszer mellett, a tej és tejtermékek DNS vizsgálatán alapuló PCR vizsgálatok fejlesztésére is hangsúlyt fektet, melyek jelenlét/hiány kimutatást tesznek lehetővé az egyes tejfehérjék genetikai variánsainak célzott megkülönböztetésére.

A szerző a hivatkozott irodalmak jegyzékét kérésére az olvasó rendelkezésére bocsátja.

Szerző: 
Buzás Henrietta
tudományos munkatárs (MTKI Kft.)