A tejelő szarvasmarhák Prototheca algafajokkal történő fertőződése világszerte növekvő tendenciát mutat. Legtöbbször a Prototheca bovis fajokoz szubklinikai masztitiszt és a tej szomatikus sejtszámának tartós emelkedését. Mivel a Prototheca nemzetség tagjai a legtöbb antimikrobiális szerrel szemben rezisztensek, a fertőződött tehenek selejtezése és levágása jelenleg az egyetlen megoldás, ez azonban az állatállományban jelentős termeléskiesést és gazdasági károkat okoz. A különböző algaellenes szerek (pl. antimikrobiális peptidek) hatékonyságának in vitro tesztelése jelenleg is folyamatban van (Süle et al., 2021).
A Prototheca nemzetség
Felfedezése Friedrich Wilhelm Zopf és Kühn nevéhez köthető, akik hársfák nyálkaszerű nedvfolyásából izoláltak új, akkor még ismeretlen mikroorganizmusokat. Wilhelm Krüger 1894-ben írta le először a Prototheca nemzetség egyes tagjait, a Prototheca zopfii és Prototheca moriformis fajokat a klorofill hiánya és a cellulóz jelenléte miatt, valamint a sejtfal és annak anyagcsere-tulajdonságai alapján akkor még a gombák közé sorolta őket (Pore, 1985). A Prototheca nemzetség tagjai a valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) törzsébe, az endozoikus zöldalgák osztályába, a Chlorellales rendbe és a Chlorellaceae családba tartozó algák. A Prototheca algafajok citoplazmájában ugyan megtalálhatók a kloroplasztiszok maradványai, fotoszintézisre azonban nem képesek. A Prototheca fajok sejtfala csupán kétrétegű, szemben a zöldalgák háromrétegű sejtfalával. A Prototheca nemzetség tagjai gömb alakú, mozgásra nem képes egysejtű mikroorganizmusok, amelyek 3–30 μm átmérőjűek. A Prototheca fajokat a kloroplasztiszok (színtestek) hiánya és a kétrétegű sejtfal jelenléte különbözteti meg a többi algától, például a Chlorella fajoktól, mindezt elektronmikroszkóp segítségével ellenőrizhetjük (Lass-Flörl és Mayr, 2007).
A Prototheca nemzetség tagjai olyan élesztőszerű algák, amelyek emlősök szervezetében gyulladást okoznak. Először 1952-ben számoltak be arról, hogy a Prototheca algák kórokozóként szerepet játszanak a szarvasmarhák tőgygyulladásában. A szarvasmarhák prototekózisáért felelős fajok közé soroljuk a Prototheca zopfii, a Prototheca wickerhamii és a Prototheca blaschkeae fajokat. A Prototheca zopfii fajnak a legújabb nevezéktan szerint kétféle genotípusa létezik: a P. zopfii genotípus 1 (GT-I) és a P. zopfii genotípus 2 (GT-II) (Adhikari et al., 2013). A Prototheca zopfii GT-II-t tejmintából, a GT-I-et pedig környezeti mintából izolálták (Shahid et al., 2020).
A Prototheca nemzetség tagjai gyakran jelen vannak a tejben és tejtermékekben, mivel ezen algák széles körben megtalálhatók a környezetben és szennyezik a tejet fejés közben a szállítás, a hűtve tárolás és a tejüzemekben történő feldolgozás során (Abdelhameed, 2016; Marques et al., 2010; Melville et al., 1999). Számos kutatás beszámolt arról, hogy a Prototheca fajokat nem csupán a különböző pH-értékű közegekből és a klórral kezelt vizekből, hanem a pasztőrözött tejekből is izolálták már. Marques és munkatársai (2010) kimutatták, hogy csupán a 100 ℃-on 1 másodperc időtartamig tartó hőkezelés pusztította el 100%-os hatékonysággal a tőgygyulladást okozó Prototheca bovis (korábban P. zopfii genotípusII.) és a P. blaschkeae fajokat. A 75 ℃-on 20 másodpercig végzett pasztőrözés során a P. bovis algasejtek 12%-a, míg a P. blaschkeae sejtek 23%-a maradt életképes formában. A Prototheca fajok emberi egészségre gyakorolt hatása jelenleg nem teljesen ismert, és a fertőzés kialakulásának sajátos körülményei sem mindig kiszámíthatók (Dos Anjos et al., 2019; Lass-Flörl és Mayr, 2007). Nem zárható ki továbbá az sem, hogy a prototekózis zoonótikus betegség, amely a fertőzött tej révén átvihető az emberre is (Bozzo et al., 2014). A Prototheca fajok tejből és környezeti mintákból történő kimutatása fontos eleme a megelőző intézkedéseknek, valamint a kezeléshatékonyság monitorozásának (Süle et al., 2021).
A szerző Kedves Olvasóink külön kérésére a hivatkozott irodalomjegyzéket rendelkezésre bocsátja.
Dr. Süle Judit,
PhD – tudományos munkatárs (MTKI Kft.)