Milyen a textúrája?
A trappista a félkemény sajtok közé tartozik, enyhén savanykás és sós ízeket idézhet. A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, kis- és közepes méretű röglyukak borítják. Illata jellegzetes, enyhén aromás.
Honnan származik?
A trappista sajt receptúrája Franciaországból származik. A sajtot elsőként a Notre Dame de Port du Salut kolostorban élő trappista szerzetesek készítették el, majd portékájuk némi kitérővel a Banja Luka-i Mária csillaga kolostorból a 19. században került Magyarországra. A védjegyoltalom alatt álló Trappistához (eredeti nevén Port Salut) semmi köze nem volt a magyar sajtnak, ezért nem is használhatták a trappista elnevezést nagy T-betűvel, tulajdonnévként a termékeken.
Hogyan készül?
A sajt nagyüzemi gyártása során, a pasztőrözött tehéntej keverőlapátokkal ellátott üstökbe kerül, ahol első körben hozzáadják a kultúrát. A kultúrában lévő baktériumok révén alakul ki az adott tejtermék jellegzetes ízvilága, de ugyanezek a baktériumok a későbbi érlelés során szén-dioxidot is termelnek, ennek hatására keletkeznek a sajtokon a jellegzetes erjedési lyukak. (Az ementáli esetében például nagyobbak, míg a trappista esetében sokkal kisebbek.) Nagyjából fél óra kevergetés után a tejhez adagolják az oltóanyagot is. Az oltóanyag hozzáadása előtt még folyékony a massza, ennek hatására viszont megalszik, így lesz a folyékony tejből túróállományú sajttészta. Az alvadékot ezután a tartályokból a formázó gépbe szivattyúzzák, ahol megtörténik a megfelelő méretű sajtok kivágása, majd a gépből a kivágott darabok a végső formának megfelelő kör alakú formába pottyannak. Ezután következik a préselés, ami másfél óráig tart, ezalatt távozik belőle a savó. A préselés után maradt, már masszív korongokat gép emeli ki a formákból és pakolja a szállítószalagra, majd egy hatalmas, sós vízzel teli medencébe kerülnek. A sólében eltöltött nagyjából 14 óra után a sajtkorongokat a rendszer a következő fázishoz, a sózáshoz továbbítja. A korongok még átesnek egy szárításon, majd befóliázzák. Érdekesség, hogy a sajtoknál elmaradhatatlan érlelésére is már a fóliában kerül sor. A négy héten át, 12-14 fokon tartó érlelés során érik be a sajt jellegzetes íze, és ilyenkor alakulnak ki a már emlegetett erjedési lyukak is.
Mivel érdemes fogyasztani?
A trappista hazánkban tulajdonképpen egyeduralkodó a sajtok között, ezt használjuk tésztaételekhez, hidegtálakhoz, rántani, csőben sült ételekhez, de még magában, szendvicsekhez is szinte kizárólag trappistát fogyasztunk. Remekül passzol hozzá minden erőteljes fehérbor: a szürkebarát, a kéknyelű és a királyleányka. Nemzetközi borok közül az bordeaux-i fehérborokkal, az elzászi fehérborokkal és a Tavel Roséval társítható.