Milyen a textúrája?
A parenyica egy félkemény, félzsíros, krémszínű, párolt és általában füstölt sajt, de készítenek nem füstölt változatot is. A sajtot szalagokban gyártják, amit csigaszerű spirálokba tekercselnek fel. Íze jellegzetesen füstölt, savanykás, kellemesen sós.
Honnan származik?
A parenyica szlovák származású, nem érlelt sajt. A szlovák pareny szóból ered a neve, ami pároltat jelent, utalva a készítés közbeni hevítés folyamatára. Eredetileg Zólyom és Brezno környékén állították elő a 19. század elején, de mára Szlovákia gyakorlatilag minden részén elterjedt. 2005-ben OFJ-t (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) kapott.
Hogyan készül?
Nyers, friss juhtej és tehéntej keverékéből is készíthető, amennyiben a juhtej legalább 50%-át teszi ki. A hagyományos technika szerint a juhtejet 32°C-ra melegítik, majd oltót és tejsavbaktériumokat adnak hozzá. A kapott alvadékot feldarabolják, így granulátumokat kapnak, amelyeket ezután kézzel dolgoznak össze, hogy kohéziós masszát (hrudkát) képezzenek. Ezt egy kendőben hagyják lecsepegni, mielőtt formába teszik, és 20-23°C-on körülbelül 24 órán keresztül erjesztik. Az alvadékot ezután körülbelül 500 grammos darabokra vágják, és forró vízzel (60-70 °C) töltött faedénybe helyezik. Az alvadékot a tartály belső fala mentén húzzák és egy falapát segítségével simítják, amíg körülbelül 4–6 méter hosszú és 6 cm széles szalagot nem képez. Ezt hideg sós lébe helyezik, majd feltekerik, hogy kialakítsák a sajt jellegzetes spirálformáját. Miután megszáradt, a sajtot két órán át füstölik.
Mivel érdemes fogyasztani?
A parenyicát leginkább önmagában vagy szendvicsekhez fogyasztják, de édes gyümölcsökkel, például fügével, szőlővel vagy sárgabarakkal is remek csemege. A gyümölcs édessége kiegyensúlyozza a sajt sós ízét és fokozza a füstös jegyeit. A szakértők a lágy, üde fehérborokat javasolják, mint például a Szürkebarát, a Királyleányka vagy a Hárslevelű.